Zabaglione

Minden egyes étel, amit készítek tanulsággal szolgál számomra, vagy legalábbis igyekszem tanulni belőle. Ezt a finom olasz desszertet kb. 15 éve készítettem először és akkor kiváló lett. Pár évvel később újra nekifogtam és valamit elszúrhattam az elkészítés során és pocsék állaga lett, így évekig hozzá se mertem kezdeni. A félelem, a kudarc megakadályozott benne. De milyen ereje van egy ilyen kis sikertelenségnek, az számomra is megdöbbentő volt, mígnem a napokban kedves férjem kívánságára el kellett készítenem a zabaglionet és nem fogadott el kifogásokat, hogy miért nem tudom, hogyan nem tudom stb. Muszáj volt, mert beígértük a "ladies lunch" vendégei számára. Álmatlan éjszakáim azért emiatt nem voltak, de kellően beparáztam. Napokkal előtte 2 tojásból próba-kóstolásokat készítettem és rájöttem, hogy felesleges volt félnem, mert ez egy végtelenül egyszerű finomság. Mennyi butaságot, akadályt képzelünk magunk elé, hogy megnehezítsük az egyébként sem könnyű életünket. Hát a zabaglione miatt nem legyen!

Hozzávalók: (4 főnek)

4 tojás
5 evőkanál barnacukor
8 evőkanál Marsala vagy édes fehér bor

A tojásokat szétválasztom és csak a sárgájára lesz szükség, a fehérje mehet a mélyhűtőbe, vagy jó lesz egy kis Pavlovának. Rézüstben készítettem a keverést, ami évek óta porosodik a szekrényben. Másik tanulság: azt se tudja az ember mi mindene van, csak kifogásokat keres. Egy edényben vizet forraltam és a gőz fölött kevertem ki a tojás sárgáját a cukorral és a borral együtt. Vigyázni kell, hogy a keverőtál alja ne érjen bele a vízbe és lassú tűzön kell tartani. Akár kézzel, akár géppel keverjük ki, fontos a türelem, mert 10-15 percig kell állni mellette. Amikor "megfőtt" a gőz fölött, könnyű állagú lett, pezsgős poharakba öntöm és azonnal kínálom. Gyümölcsökkel lehet díszíteni. Bátran hozzá lehet fogni, nem érdemes félni tőle.