A minap kékkagylóval ajándékoztuk meg magunkat, ami nagyon ördöngősnek hangzik, pedig rém egyszerű étel és ízletes is. Mi bátran merjük tálalni, mert a gyerekeket is rászoktattuk a jóra, így együtt dőzsölünk, jelen esetben, szombat délben. Mi is kell hozzá? 3 kg feketekagyló vagy kékkagyló, sárgarépa, hagyma és száraz fehérbor. A kagylót alaposan meg kell tisztítani hideg folyóvízben, a kinyíltakat sajnos ki kell dobni, mert az már nem friss. A hagymát megdinsztelem, rádobom a karikára vágott sárgarépát is, majd felöntöm 2-3 dl száraz fehérborral és 1-2 dl vízzel, amit összefőzök, fűszerezek sóval, borssal, babérlevéllel. Ez lesz az alaplé, amibe beledobjuk a kagylókat kb. 10 percig, amíg kinyílnak a kagylóhéjak. Szigorúan fedő alatt kell főzni és nem szabad sokáig főzögetni, mert akkor rágós lesz a belseje. A fedő alá kukkantva, ha úgy látjuk, hogy kinyíltak a kagylóhéjak, akkor azonnal, melegiben, lábassal az asztalra kerül az ínyencség a sült krumpli társaságában. A kagyló belsejét egy üres kagylóhéjjal csipegetjük ki, ami csipeszként szolgál és levesként szürcsölgethetjük az alap főzőlevet, aminek igazi tenger íze, illata van. Aki ezt szereti, annak nagyon bejön ez az étel. Az apukám inkább szívesebben eszi a tyúkagyat, amitől meg én fordulok le a székről. Kinek a pap, kinek a papné, szokták mondani.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése