Ez a leves, egy igazi családi kedvenc. Először csak én voltam tőle odáig, majd a gyerekeim sorban, aztán férjuram is és ez kiterjedt teljesen az anyósomig és a német sógornőmig is. A leves, szószerint határtalanul finom! Ha a csorba levest feltálaljuk nagy családi körben, igazi örömujjongás tör ki és mindenki 3x szed magának, szinte nem győzünk jóllakni vele. Ez a csoda Erdélyből származik és egy erdélyi lánytól tanultam, először mindig csak kértem tőle, hogy készítse el, majd én is nekiveselkedtem. Végtelenül egyszerű.
Íme: egy fej vöröshagymát megdinszteltem kevés olajban, majd hozzátettem az apró kockára, vagy karikára vágott sárgarépát, fehérrépát, egy egész zellert, majd 4-5 gerezd préselt fokhagymát és felöntöttem vízzel, de alaplével is lehet. Közben, vagy már előtte el lehet készíteni a kis gombócokat darált húsból, amit jó sok préselt fokhagymával, rizzsel, sóval, borssal összeállítok és a forrásba lévő vízbe teszem főni. Ha megfőtt, egy doboz tejföllel, kevés keményítővel, almaecettel besűrítem és a leveshez adagolom óvatosan. Tálaláskor petrezselyemmel megszórom és igény szerint citrommal vagy alamecettel lehet tovább savanyítani a levest. A leves lényege szerintem a sok fokhagyma és a savanykás ízt adó citrom vagy almaecet kombinációja. Egyes helyeken tejsavót tesznek hozzá, ahol van lefejhető tehén. Nálam nincs, így beérem a tejföl-citrommal. Isteni!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése